Eredmény, A csoport, 2. forduló:
Ecuador - Costa Rica 3-0 (1-0)
Hamburg, 50 ezer néző
v.: Coffi Codija (Benin)
Ecuador: Mora - De la Cruz, Hurtado, Espinoza (Guagua, 69.), Reasco - Mendez, Edwin Tenorio, Castillo, Valencia (Urrutia, 73.) - Delgado, Carlos Tenorio (Kaviedes, a szünetben)
Costa Rica: Porras - Marin, Umana, Wallace, Gonzalez (Hernadez, 56.), - Solis, Centeno (Bernard, 84.), Sequeira, Fonseca (Saborio, 29.) - Gomez, Wanchope
gól: Tenorio (8.), Delgado (54.), Kaviedes (92.)
sárga lap: Castillo (44.), de la Cruz (54.), Mora (60.), illetve Marin (10.), Solis (28.)

Egy világbajnokság többek között arra is remek eszköz, hogy csiszoljunk a távoli futballnemzetekkel kapcsolatos elképzeléseinken. Tudtuk ugyan, hogy Ecuador nem lehet gyenge csapat, hiszen a selejtezősorozatban Argentínát és Brazíliát is elintézte hazai pályán, mégis meglepődtünk a lengyelek felett aratott sima győzelmén, a Costa Rica elleni hamburgi mérkőzésétől pedig ezzel együtt két hasonló stílusú és közel azonos játékerőt képviselő válogatott összecsapását vártuk. Már csak azért is, mert az utóbbi 16 évben kilencszer találkozott egymással a két gárda, valahányszor barátságos mérkőzésen, amelyek során két-két győzelem mellett öt döntetlen született. A vb előtt utoljára tavaly februárban csaptak össze, akkor Ecuador 2-1-re nyert.  

A dél-amerikaiak most azzal a tudattal léphettek pályára, hogy amennyiben ismét győznek, úgy az utolsó csoportkör előtt tulajdonképpen meg is oldották az A csoport képletét, és a házigazda Németországgal együtt már készülődhetnek  a nyolcaddöntőre.

A lengyelek elleni diadal után nem volt meglepő, hogy Luis Suárez szövetségi kapitány ugyanabban az összeállításban küldte pályára csapatát, Costa Rica viszont a németek elleni 4-2-re elvesztett meccs tapasztalataitól függetlenül is kénytelen volt változtatni, Gilberto Martínez ugyanis megsérült, helyét Jervis Drummond vette át a középpálya jobb oldalán.

Alexander Guimaraes az első találkozónál jóval szellemű játékot ígért a közép-amerikaiak szurkolóinak, ebből azonban nem sokat láttunk a találkozó első tíz percében, az már annál inkább kiderült, hogy a veszélyes ecuadori szélsőjátékra nem sikerült kellőképpen felkészülniük Fonsecáéknak: Valencia hajszálpontos jobb oldali beadásából Carlos Tenorio csúsztatott a hálóba.

A vezető gól után még jobban elkapta a fonalat Ecuador, hamar bebizonyítva, hogy nem volt véletlen a lengyelek elleni siker. A sárga mezesek nagy kedvvel szőtték támadásaikat, szívesen vállalkoztak lövésre, ha kellett, tartották a labdát, s néha kötényeket osztogattak. És bár arra számítottunk, hogy Costa Rica a gól kiheverésével majd szép lassan magára talál, az ecuadoriak fölénye egyre nyomasztóbb lett, míg a karibiaknál a második negyedórában már az is élményszámba ment, ha labdával együtt átlépték a felezővonalat. Ha pedig megtették, túlságosan is Wanchope megjátszását erőltették, a németeknek kettőt vágó támadót azonban szigorúan őrizték Hurtadóék.         

A félidő utolsó harmadára visszavettek a ritmusból a dél-amerikak, de továbbra is uralták a mérkőzést, kapujukat annak ellenére nem fenyegette veszély, hogy labdabirtoklási mutatójuk tíz perc alatt 62-ről 43 százalékra esett vissza. Az első Costa Rica-i helyzetre a 42. percig kellett várni, ekkor az előrehúzódó  Sequeira bontotta meg az ecuadori védelmet, 7 méterről azonban a bal kapufa mellé fejelt.

A szünet utáni percekben már jobban érződött Costa Ricán, hogy egy a maradék továbbjutási reményeiért futballozó csapatról van szó, a játékosok gyakorta megjárták az ecuadori tizenhatos környékét, Gomez távoli lövésén kívül azonban ennek nem volt hozadéka. És mielőtt még túlzottan belelendültek volna, Ecuador gyorsan eldöntötte a találkozót: a két perccel korábban egy akrobatikus kapáslövést is bemutató Delgado egy bedobás után maga elé tette a labdát, és a nagyot hibázó Porras keze mellett éles szögből a rövid sarokba bombázott.

Hiába volt még 35 perce Costa Ricának, a meccs képe alapján nem sok esélye volt a feltámadásra, Ecuador pedig gond nélkül folytathatta a helyenként örömfociba átcsapó biztonsági játékot.  A közép-amerikaiak egyetlen momentuma Saborio keresztlécen csattanó csavarása volt, a két csapat közötti különbséget azonban inkább a három, mint az egygólos ecuadori győzelem fejezte ki hitelesebben.

A kegyelemdöfést Kaviedes vitte be Mendez tanítani való előkészítése után, mi pedig kezdhetünk megbarátkozni a gondolattal, hogy az A csoportot hat ponttal és 5-0-s gólkülönbséggel vezető Ecuadorral komolyan számolni kell majd a világbajnokságon.

Az A csoport továbbjutási kérdései már eldőltek, az utolsó csoportfordulóban Németország és Ecuador az első, míg Lengyelország és Costa Rica a harmadik helyért játszik.

Luis Fernando Suarez, az ecuadori válogatott szövetségi kapitánya: "Történelmet írtunk. Ezért jöttünk ide, elértük az elsődleges célunkat, de közel sem ez volt az egyetlen. A németek elleni nagyon nehéz mérkőzés lesz, de meg akarjuk szerezni a csoport első helyét, és a lehető legmesszebb szeretnénk eljutni."

Agustin Delgado, az ecuadori válogatott csatára: "Nagyon örülünk a továbbjutásnak és természetesen boldog vagyok, hogy ismét gólt szereztem. Innentől előre tekintünk, nyerni szeretnénk a házigazdák ellen és azt követően is."

Alexandre Guimaraes, Costa Rica-i szövetségi kapitány: "Ilyen az, amikor nem használjuk ki a helyzeteinket, az ellenfél pedig nem ismer kegyelmet. A lengyelek ellen már csak a tisztességes búcsért fogunk küzdeni."