Eredmény, B csoport, 2. forduló:
Anglia - Trinidad és Tobago 2-0 (0-0)
Nürnberg, 41 ezer néző
v.: Kamikava Toru (Japán)
Anglia: Robinson - Carragher (Lennon, 58.), Ferdinand, Terry, Ashley Cole - Beckham, Lampard, Gerrard, Joe Cole (Downing, 75.)- Owen (Rooney, 58.), Crouch
Trinidad és Tobago: Hislop - Lawrence, Sancho, Gray, Edwards - Whitley, Birchall, Theobald (Wise, 85.), Jones (Glen, 70.) - John, Yorke
gól: Crouch (83.), Gerrard (91.)
sárga lap: Lampard (63.), illetve Theobald (18.), Whitley (20.), Jones (45.), Hislop (47.), Gray (56.)

Anglia futballválogatottja története során 21 alkalommal játszott a Brit Nemzetközösségbe tartozó csapat ellen, s mindössze egyszer, még 2003-ban, Ausztrália ellen szenvedett vereséget. Ez a tény, no meg a két válogatott világranglistán elfoglalt helyezése (10. a 47. ellen) sima győzelmet ígért, a fogadóirodák is megnyomták a ceruzájukat a Trinidadra fogadók esetében, ám az első kör némi irányvonalat adott már a szakértőknek.

Anglia egy szerencsés találattal verte csak Paraguayt, míg a vébé egyik legizgalmasabb összecsapásán a közép-amerikai válogatott emberhátrányban harcolt ki hősies gól nélküli döntetlent a svédek ellen.

Angol oldalon a sérült Gary Neville helyét Jamie Carragher foglalta el, Wayne Rooney pedig bevetésre készen foglalt helyet a kispadon. A másik oldalon az eltiltott Avery John és Collin Samuel hiányzott a svédek elleni kezdőcsapathoz képest, Leo Beenhakker úgy döntött, ezúttal Aurtis Whitley és Kenwyne Jones kap bizalmat.

A felállásokon nem látszott változás, Sven-Göran Eriksson továbbra is a 4-4-2-es formációhoz ragaszkodott, a trinidadi nemzeti csapat viszont egyedül Stern John gólszerző képességében bízott.

De mi is kezdhet Anglia egy körömszakadtáig védekező csapat ellen? Mezőnyben elképesztő volt az európai fölény, az első 35 percben 80:20 százalékra jött ki a labdabirtoklás aránya, világbajnoksághoz méltatlan, mondhatnánk.

Pedig Trinidad és Tobago együttesének volt legalább taktikája. Beenhakker gyorsan rájött, hogy tanítványai vagy megtanulják a korszerű kontrajátékot, s elsajátítják a tökéletes védekezést, vagy a pofozógép szerepére lesznek kárhoztatva. A 4-5-1-es szisztéma bunkerfutballjából még Stern John is kivette a részét, akadt olyan angol sarokrógás, amikor ő mentett középen.

A területek lezárásával nem alakulhatott ki nagy játék, terület híján az angol technikai fölény sem érvényesült. Bal szélen Joe Cole akkor csinált bohócot Carlos Edwardsból, amikor csak akart, de középen még a kosaras alkatú Crouchot sem sikerült megtalálni.

Sőt, a szórványos, pontatlan lövöldözés után a 37. percben végre kiszabadult a nyomás alól a közép-amerikai együttes, s Yorke szögletét John a rosszul kimozduló Robinson mellől centikkel fejelte a bal kapufa mellé.

Aztán jöttek az angol válaszok: előbb Lampard került ziccerbe, de belsővel magasan kapu fölé lőtt, majd Crouchot találta a labda olyan üresen, mintha lakatlan szigeten téblábolna, a liverpooli langaléta azonban érthetetlen módon 8 méterről borzasztóan találta el a labdát.

A 45. percben aztán ismét John villant, Robinson "eltévedt" saját kapuja előtt, a Coventry City támadója pedig felmászva az egyik védőre a kapu felé fejelt, Terry azonban messziről bevetődve a gólvonalról húzta ki a labdát.

A félidei 0-0 főleg az angoloknak okozhatott traumát, a statisztika szerint ugyanis vb-mérkőzésen utoljára 1998-ban, Románia ellen fordult elő, hogy a nemzeti csapat a második játékrészben szerzett volna gólt.

58 percig bírta cérnával Eriksson, s lekapva Owent, pályára küldte a sérüléséből éppen csak felépülő Wayne Rooneyt. Mi ez, ha nem kétségbeesett lépés? Az angol csapat elképesztő fölényben játszott, az ellenfél kontráiban viszont folyton ott volt a gólveszély: Jones elől Terry mentett, Glennt pedig Ashley Cole érte utol.

A legaktívabb Lampard számára is csak a lövöldözés maradt, vagy a kaput sem találta el, vagy Hislop védett. A szenvedés 83 percig tartott, akkor Beckham sokadik jobboldali beadását Crouch végre befejelte, igaz, az őt őrző Sancho felugrás helyett inkább az angol derekába kapaszkodott... (1-0).

A 91. percben Gerrard 20 méterről nagy gólt ragasztott a jobb felsőbe, beállítva a 2-0-s végeredményt.

Anglia nagy csatában így megszerezte második győzelmét, Eriksson gondjai nem oldódtak meg, kap még hideget-meleget. Egy viszont tény: a világbajnokságon csak a győzelem számít, abból pedig már kettő is van a szigetországiaknak.